2010.március.09.Kedd:Titkok
Szia Isy!
Edward azt mondta,hogy valami gond van veled és ezért nem jön ma hozzán.Mi történt?
2010.03.08.~22:35
Szia Isy!
Megint én vagyok.Nagyon aggódóm miattad !Írj kérlek!
2010.03.08.~23:55
Isy!
Megint én írok!Írj már kérlek!Nem bírok aludni!
2010.03.09.~02:05
-Szép volt Edward!-mondtam bosszúsan.És elkezdtem megírni a választ.Vámpírgyorsan.Ezen elmosolyodtam.
Szia Bella!
Kérlek ne aggódj!Már nincs semmi baj!Edward nem sokára ott lesz!És aludj nyugodtan!Csak elvesztettem az önuralmam ,de ne aggódj!Nem esett senkinek és semminek baja!
Jó éjszakát!Szeretlek!:
Isy
2010.03.09.~02:15
-Sajnálom!-mondta Edward.
-Jól van!Inkább menj és vigasztald meg a menyasszonyodat!-mondtam vidáman.Edward habozott egy pillanatig.
-Menj csak!Olvasni fogok !-mondtam,félmutatva a vaskos könyvecskémet.Edward ,Jasperre nézett és elviharzott.
-A háziamim?-kérdeztem vidáman.
-A táskádban!-mondta Rosalie.
-Aha.De még is melyikben?-kérdeztem értetlenül.
-A fekete Chanel-be!-mondta Rose.Ki vettem a könyveket és a füzeteket a táskából.Csak matematikából,földrajzból,magyarból és németből volt házi.A magyar kivételével ,mindet megcsináltam pár perc alatt.A magyart félre tettem. Nem volt hozzá kedvem.Szomjas voltam.
- Nincs valami tea ,itthon?- kédeztem anyámra ,aki kidüllesztett szemekkel nézett rám a meglepődöttségtől .
- Szomjas vagyok!- mondtam mosolyogva.
-A hűtőbe van!- mondta anyám még mindig meglepetten. Lementem a konyhába . Jasper követett . Kinyitottam a hűtőt és kivettem belőle a Neste Tea-t!
Felnyitottam az üveget és inni kezdtem!Nagyon jól esett!És nagyon finom is volt!Így ,vámpírként jobbak az ember érzékei és több ízt lehet érezni . Jasper olyan furcsán nézett rám,de nem foglalkoztam vele.
- Jól vagy?- kérdezte elképedve bátyám.
- Persze . Tök jól!- mondtam azzal felmentem a könyvért a szobámba. Az ágyon volt. Nem emlékeztem,hogy ide raktam. Felvettem és kiugrottam az ablak-ómon . Fel a fámra. Leültem az egyik ágára és olvasni kezdetem.Hajnali fél háromtól reggel hétig olvastam.A családom közbe rajtam tartotta a szemét.Ma senki sem ment dolgozni.Túlságosan rossz volt ahhoz az idő.Vagyis sütött a Nap. Aztán apám szólt nekem,hogy jöjjek be ,mert beszélni szeretne velem.Nem akartam abbahagyni.Mert már a New Moon-t olvastam .450 oldalt olvastam.És most a 2.kötet 248. oldalán tartottam.De egy ugrással a bejárati ajtó előtt voltam és leültem a fotelbe ,Alice mellé.Nem volt itt mindenki.Rosalie-t és Emmett-et nem találtam,ahogy Jasper-t sem.
-A többiek?Hova lettek?-kérdeztem.
-Elmentek.De nem sokára itt lesznek.-mondta Carlisle.
-Ok.Miről szeretettek volna velem beszélni?
-Hát elöször is ,hogy érzed magad?-kérdezte Alice átkarolva.
-Jól.Csak kezdek éhes lenni.-mondtam mosolyogva.
-Tudod,hogy mi történt tegnap ?-kérdezte apám.Válaszként megráztam a fejem.
-De mindjárt meg tudom!-mondtam és megfogtam Alice kezét.A szemébe néztem és elfeketedet a szemem .Olvasni kezdtem a gondolataiban.Megrémítettek a képek amiket látta,nővérem szemén keresztül.Már mindenre emlékeztem.És nagyon szégyeltem magam.Eleresztettem testvérem kezét.Nagyon bántott ez a dolog.
-Hé,Isy!Nyugi!Az nem TE voltál!Ok?-mondta nővérkém és magához ölelt.
-Úgy sajnálom.-mondtam .Meghallottam a testvéreimet.
-Nem tehetsz róla!-mondta Edward és leült Carlisle mellé.
-Tudod,ez az újszülöttekkel jár!-mondta Esme rámmosolyogva.
-Ezt nem hiszem el!-dühöngött Emmett ,miközben lehuppant a kanapéra Edward mellé.
-Mi van?-kérdeztem.Emmett kérdésemre mindjárt rendeszte arcvonásait és gondolatait.Angolul kezdett káromkodni.
-Már megmondtam!Hogy attól még hogy kicsit –nagyon gyagyás vagyok,attól még ne próbáljátok előttem meg játszani ,hogy nincs semmi.-mondtam és Emmett ölébe ültem.Megint használtam a képességem.A nyakát érintettem meg egyik kezemmel.A látottaktól enyhe hiszti rohamot kaptam.Felálltam és visszaültem Alice mellé.Egy percig csak emésztettem a hallotakat.Nem tudtam eldönteni,hogy most öreljek vagy sírjak.
-Szóval,ha most jól értem ti nagyon ki vagytok akadva,mert az egyik farkas itt köröz Vancouver-ben ,mert beszélni akar velem!Jól értem?-kérdeztem.
-Igen.De nem sokáig!-mondta Emmett.
-És melyik?-kérdeztem lelkesen ,de csak belülről,mert ha még meg tudják,hogy titokban 5-ször is randiztam egy vérfarkassal…hát akkor itt elszabadul a pokol!
-Jacob Black.-mondta utálatosan Rosalie.Én egy féloldalas mosolyt húztam boldog arcomra.
-Isabella!-mondta hosszan kiejtve nevem Jasper.
-Nem akarsz valamit mondani?-kérdezte Edward ,miközben egyik szemöldökét felhúzta. Tudtam ,hogy most jön a második halálom napja. Akkora vita lesz ebből!!!Felkeltem a fotelból,még mielőtt Alice utánam nyúlhatott volna. Felmentem a konyhába és bekapcsoltam a vízforralót. Forró kamilla teát kívántam .
-Ismered Jacob Black-et?Nos?-kérdezte apám .Végig néztem az arcokat ,mindegyiken a dühöt láttam. Ezért meg sem próbáltam ,meg szökni vagy hazudni.
-Na jó !Elmondom az igazságot,de ne akadjatok ki!Ok?-mondtam ,bár tudtam,hogy nagyon ki fognak akadni.Apám bólintott ,így folytattam.
-Igen ismerem Jacobot.-a nevét kiejtve megint elmosolyodtam.
-Nagyon jól ismerem.Randiztunk is.Nem is egyszer. Ti azért nem tudtuk róla,mert ezek a találkák Washington-ban voltak,amikor még a művészetibe jártam.-mondtam miközben egy tea filterért nyúltam.
-Hányszor randiztatok?És hol és mit csináltatok?Hol ismerkedtetek meg és mikor?-kérdezte Rosalie .A hangja és az arca is nagyon bosszús volt.Tuti nem áll velem szóba egy darabig.Olyan sokat kérdezett,hogy nem tudtam melyikre válaszoljak ,először.
-Hát azt nehéz lenne összeszámolnom,hogy hányszor.Sokszor.Épp a plázából jöttem ki teli volt a kezem zacsikkal és pont akkor hívott…azt hiszem Esme és én meg megpróbáltam előkotorni a telefonomat meg a headsete-met és ekkor nekem jött .A zacsikból kiesetek a ruhák.Olyan mérges voltam .Épp leakartam szídni,amikor az arcába néztem.Aztán bemutatkozott.A bőre olyan meleg volt.Miután össze szedtük a holmikat beültünk egy kávézóba.Itt megittunk egy-egy capuccino-t.Nagyon jól mulattunk.Mindkettőnk szája csupa hab volt.Aztán letöröltük egymásról a capuccino-t.A sulim bejáratáig kisért.Egész délután rá gondoltam.Az órán sem tudtam figyelni.Azért vesztettem két pontot az irodalom dolgozatomból.Aztán aznap este kopogást hallottam az ablakomon.Felkeltem és megint ő volt ott.Kinyitottam az ablakom és beengedtem.Virágot is hozott nekem.Ráadásul vörös rózsát.Ez a kedvenc virágom.Bár sok nőnek ez,de én csak páfránnyal és piros selyem szalaggal szeretem. És ez a rózsaszál pont olyan volt. Egész éjszaka beszélgettünk. Aztán hajnalba elment. Megadtuk egymásnak a teloszámunkat ,az e-mail címünket meg a lakcímünket is.Mielőtt elment volna meg kért ,hogy senkinek se szóljak arról ,hogy én őt valaha is láttam. Akkor még nem tudtam ,miért kér tőlem ilyet,de belementem. Ez volt vasárnap. Aztán egész héten nem látogatott meg. De minden nap egy órát beszélgetünk,telefonon keresztül. Minden hétvégén eljött és meg látogatott.Minden hétvégén valahova más hova mentünk.Vidámpark,mozi,pizzéria,könyvesbolt,zenebolt,pláza ,parkba sétálni vagy le a partra.Nagyon jól össze barátkoztunk.Aztán a barátságból pár hónap után..-a mondat végénél elcsuklott a hangom.
-Szerelem lett!-fejezte be a mondatot Esme.Sóhajtottam.
-De ,itthon .Itt Vancouver-ben .. itt is találkoztatok?-kérdezte Edward.
-Nem .Csak Portland-ben.Vagy Olympia-ban.-mondtam és felültem a konyha pultra.
-És miért nem mondtad el nekünk?-kérdezte Jasper.
-Mert Jake meg kért rá.És mert tudtam,hogy Jacob mi valójában és azt is ,hogy ő az ellenségünk.-az ellenség szót olyan furán mondtam.Ki rázott tőle a hideg.
-Hát persze!De Potland-be csak egyszer mentél egyedül,Olympia-ba is.De akkor hol találkoztok?-kérdezte Alice.
-Hát..Ugye 2007.február.23.-tól ~2009.szeptember.23.-ig jártunk.19 hónapig jártunk.-mondtam szoimorúan.
-Csak jártatok?-kérdezte Rosalie kicsit boldogabban.
-Igen.Tudtam ,hogy nincs értelme tovább hazudozni nektek .És nem volt értelme annak sem ,hogy tovább áltassam magam azzal,hogy a kapcsolatunk egyszer majd több lesz,mint egy titkos kapcsolat.Meg aztán már csak félév választott el a halálomtól….Úgy hogy szakítottam vele.
-És mit mondtál miért koptattad le a korcsot?-kérdezte Emmett.
-Azt mondtam,hogy már nem szeretem. De ezt ő sem hitte el. Ezért mutattam egy fényképet amit még 1930-ban fotóztunk a szülinapi bulin,Eric-el,amikor épp magához ölel és megcsókoljuk egymást. Persze fel tűnt neki az öltözékünk na meg a háttér. És én mondtam neki ,hogy már tavaly összejöttem vele.A farsangi bulin.Rochester-ben.Ezután nagyon összevesztünk és ő nagyon mérges lett és….-nem bírtam folytatni a mondatot.
-Ugye nem is egy medve támadott meg?-kérdezte Carlisle.Na erre a kérdésre végképp nem akartam válaszolni. Tudtam,ha az igazat mondom akkor az egyesség felbomlik és vele együtt a béke és azt nem bírtam volna elviselni,hogy egymást marcangolják szét a szeretteim.
-Ezt igennek veszem-mondta apám.
-Mond miért nem mondtad el nekünk,hogy az a kutya támadott meg?-kérdezte Jasper.A kutya szót undorral ejtette ki.
-Mert most már jelentéktelen.-mondtam és leszálltam a pultról,mert a víz már felforrt.-És kérlek!Ti se csináljatok bolhából elefántot!-mondtam miközben kiöntöttem csészényi vizet és beletettem a kamilla filtert. Aztán visszaültem.
-Jelentéktelen dolog?Ezt most komolyan mondod?Egy hónapon keresztül feküdtél mozdulatlanul az ágyban. Nem tudtál mozogni ,annyira fájt a hátad. És újabb egy hónapba telt míg lábra áltál. És a lelki traumádról ne is beszéljünk!-mondta Rosalie ,miközben fel emelte hangját.
-És úgy gondolom jogunk van bolhából elefántot csinálni,amikor egy vérfarkas egy vámpírban találja meg azt a bizonyos „bevésődés”-t.-mondta Edward mérgesen.
-És ha az a vámpír történetesen az én húgom!-mondta Rosalie kedvesebben.
-Mi?Hogy Jacob bennem találta meg azt a bizonyos „bevésődés”-t?-kérdeztem.
-Igen.Az imprinting-et.-mondta Jasper nyugodt hangon.
-Edward nem szabad felhúznunk!-mondta Jazz Edward-nak gondolatban. Ebbe a gondolatába,most én sem kötöttem bele. Egyet értettem. Kortyolgattam forró teámból. Nagyon jól esett. Megnyugtatott .
-Kérdezhetünk valamit?-mondta anyám.
-Persze.-vágtam rá gondolkodás nélkül.Ezt meg is bántam.
-Mindig szereted ugy-e?-kérdezte anyám.
-Sajnos.-mondtam halkan.-De mit akar tőlem?-kérdeztem szomorúan.
-Találkozni és beszélni veled.-mondta Edward.
-Óriási!-modtam lelkesedve.Bár erőltettet lelkesedésemmel nem sikerült senkit meggyőznöm.
-De tényleg ,miért akartatok velem beszélni?Gondolom nem … róla?-nem mondtam ki a nevét ,nehezemre esett.
-Arról szerettünk volna veled beszélni,hogy kitaláltunk egy nagyon jó kis önuralmat gyakorló feladatot!-mondta Jasper.
-És ?-kérdeztem.
-Arra jutottunk,ha elkerülöd az embereket attól még nem lesz jobb.-mondta Edward.
-Most ugye csak vicceltek?-kéredeztem halálra fagyott arccal.
-Nem.-mondta Rose.Meg se bírtam szólalni.Le kellett nyugtatnom magamat,mert baromira beparáztam és mérges lettem.Becsuktam a szemem és mély levegőt vettem.Pár perc után sikerült lenyugodnom.Bár szerintem a bátyámnak is köszönhettem ezt.Aztán végre megszólaltam.
-Nem értem.Nem az volt a terv ,hogy nem megyek az emberek közelébe?
-Nyugi.Továbbra is ez a terv ,csak egy kicsit módosítottunk rajta.-mondta Alice mosolyogva.
- Módosítottatok ? –kérdeztem.
-Igen.A terv annyiban változott,hogy mivel úgy gondoljuk,hogy nagyon jól viseled az újszülöttséget ..-mondta Jazz,de én bele vágtam a szavába.
-Hogy mi van?Most komolyan ennyire vakok vagytok vagy csak puszta szeretettből nem veszítek észre ,hogy baromira nem tudom írányitani .. saját magam?!-kérdeztem enyhén hisztérikusan.
-Isy!-szólt rám apám. Olvasva gondolataiban két dolog miatt szólt rám. Az egyik,hogy csúnyán beszéltem a másik ,hogy bele kotyogtam Jasper mondandójába.
-Bocsi a „barom” szóért. És ne haragudj Jazz ,hogy bele szóltam a beszédedbe.-mondtam.
-Semmi gond!-mondta bátyám.-Folytatva a mondatomat … mi nem azt mondtuk,hogy emberek közelébe legyél ,beszélgessél velük … hanem azt hogy tisztes távolságból érezd az embereket és ellen tudj állni a csábításnak.
-Ok.Találtatok ki valamilyen programot?-kérdeztem.
-Nem,ezt rád hagyjuk.-mondta Jazz.
-Ok.Akkor mi lenne,ha áthívnánk estére Bella-t vacsorára ? Na meg bevásárolnánk a főzéshez. Persze én a kocsiba maradnék.
-Te ez nagyon jó ötlet!-mondta Alice .Felállt a székről és odaült mellém a pultra és megfogta a kezem.
-Az én nővérem!-mondta büszkén.Ezen egy jót nevettünk.
-Na ,de előtte össze írom a bevásárló listát!És átöltözök!-mondtam.-De a nap nem fog gondot okozni?-kérdeztem Alice-től.
-Ne aggódj ,az én kocsimmal megyünk.-mondta Carlisle.Elengedtem Alice kezét és felmentem lezuhanyozni és átöltözni.Annyira boldog voltam ,hogy láthatom Bella-t.Bár azért egy kicsit féltem is,mert a legutóbbi találkozásunkkor kis híjján megöltem.Ezen egy jót nevettem.Vámpírgyorsan lezuhanyoztam .Aztán felvettem a köntösöm és kerestem magamnak valami csini rucit.Egy fekete fehérnemű szettet választottam.Ezt gyorsan felvettem ,aztán tovább keresgéltem.
Egy testhez álló piros ujjatlan tunikát ,alá egy fekete latex cicanacit vettem fel. Cipőnek a piros 10-centis magas sarkúmat húztam fel.Kiegészítőként egy fekete latexkabit egy piros karperecet és egy piros fülbevalót vettem fel.A hajamat megszárítottam majd kivasaltam és leengedtem . Sminkként kihúztam a szememet feketével,szempillaspiráloztam , és bekentem a számat egy piros szájfénnyel.Aztán előkotortam a Gucci fekete táskámat és belepakoltam a pénztárcám ,a telom ,a tükrömet,egy rúzst és a laptopom.Aztán lementem a postaládához .Az újságokért.Leültem a nappali foteljébe és összeírtam ,hogy mit kell venni.Mire végeztem már mindenki kész volt.Mindenkinek leesett az álla.Persze ezt is csak képletesen kell értelmezni.
-Huh,hugi,ezekkel a szemekkel meg a szerkóddal….-mondta Emmett,de a mondatát nem fejezte be,de én így is tudtam mit gondol.A mondat utolsó szava:SEXI VAGY!Ezen el mosolyodtam.
-Köszi Emmett!-mondtam és felálltam.-Na mindenki készen van?-kérdeztem lelkesedve.
-Igen.-mondta családom boldogan.Carlisle –nak megszólalt a csipogója.
-Jajj!A francba!-mondtam mérgesen.Mert ha apámnak megszólalt az áldott kicsike kis csipógója ,akkor az azt jelentette,hogy be kell mennie dolgozni.
-Remek!-gondoltam magamban.
-Sajnálom kincsem ,de muszály be mennem dolgozni!Emlékszel arra a betegemre akiről meséltem ?-kérdezte apám.
-Persze.Hogyne emlékeznék!A szív infartusos beteged!Aki az alkoholizmusával tette tönkre az életét.
-Pontosan!Megint meg kell műtenünk ,mert valószínüleg be kell katéterozni!Igérem háromra itthon leszek!-mondta Carlisle és megcsókolta anyámat és egy puszit nyomott a homlokomra.Apu kinyitotta a garázsajtót és elpakolt a kocsijából .
-Apu vidd az enyémet!-mondtam és odadobtam a kocsikulcsokat.
-Köszönöm!-mondta apám és már be is szállt a Bugatti-ba.Én ,Jasper és Edward hátra ültünk .Esme vezetett és mellette ült Emmett.Rosalie és Alice nem jöttek,mert sajna a kocsikon nincs sötétített ablak van .Csak az enyémen és apujén van sötétítés.Na meg Alice kicsi-kocsikáján.De nem sokáig,mert húsvét előtt egy héttel fognak megjönni az új verdák.Rosalie –nak egy piros metál színű:Mercedes SLS AMG Coupé-t rendeltünk,ami 65.543.117. Ft!Carlisle –nak egy fekete metál színű Mercedes S600 Limusine-t ,az ára:51.043.741.Ft!Esme-nek egy fehér metál színű Audi Q7 Guatro-t,az ára 24.331.510.Ft!Jasper-nek egy bronz metál színű BMW M5 Limusine-t –ára:40.519.900.Ft!Edward-nak egy ezüst metál színű Aston Martin V8 Vantage-t!Extra sexi!Az ára 55.000.000.Ft!Emmett-nek egy Monster Jeep Wrangler 2010-t ,ami királykék színű és az ára 75.000.000.Ft!Emmett –nek most is ilyen kocsija van,de ez most egy újabb,2010-es példány.Alice-nek és nekem azért nem kell új kocsi,mert ugye Alice Porsche-ja ma március 9.-én lett 3 hónapos.Az én kocsim pedig eszméletlen drága volt.300 millió forint-ba került a családomnak ,amit ugye 2008. nyarán kaptam tőlük. Pontos dátum szerint :2008.június.25.-én!Vagyis az én kicsikém most 20 hónapos.Annyira szeretem.
14 másodperc alatt gyorsul 300-ra,ezzel megelőzve Alice kicsi-kocsiját.Szóval lényeg a lényeg,hogy már Bella-t is győzködjük az új kocsija felől,amit már mi meg is rendeltünk csak ezt még Bells nem tudja és a másik fontos dolog,hogy a húsvéti ajándékok ára ,EDDIG:361.313.589.Forint!!!És még ebbe nincs is beleszámítva az én ajándékom és Alice ajándéka.Hát igen ,így kell élni Cullen módra!A cetlim szerint a Spar-ba ,a Tesco-ba ,a Penny-be,a Deichmann-ba és a Misso-ba kell mennünk.Így hát elöször elmentünk megvenni a vacsihoz szükséges dologkat.Ahogy beértünk a város központjába,megéreztem az ember illatát .Ökölbe szorítottam kezem és meg próbáltam nem lélegezni.Ezt még Jasper tanácsolta,mielőtt elindultunk volna.Ez segített.A sötétített ablaküvegen keresztül is jól láttam az embereket ,ami nagyon felzaklatott.Olyan szar érzés volt őket látni!Mintha egy étteremben lennék és tálcán kínálnák az embereket.Beleborzongtam !Még csak a gondolattól is!Próbáltam uralkodni magamon ,miközben Jasper megfogta a kezemet és megpuszilt.
-Ez az!Jól csinálod!Csak nyugodtan!Ne lélegezz!Képzeld azt róluk,hogy ők nem ennivalók,ha nem barátok.-mondta hipnotikus,megnyugtató hangján,miközben egyik kezével fogta a kezemet ,a másikkal pedig átkarolt és a vállamat simogatta.Becsuktam a szemem,mert már nem bírtam tovább nézni az embereket.Jasper nyakához bújtam és megpróbáltam nem gondolni az mebrrekre és azok vérére.Ami nagyon nehezen ment.Aztán megálltunk.Anyu gyorsan kiszállt,nehogy még több szag jöjjön be.Emmett lezárat a kocsit.Én pedig elengedtem Jaspert és bekapcsoltam a hanglejátszót és odapörgettem a kedvenc számomra.Mondjuk az sok volt,de most valami megnyugtató lassú,pop számot kerestem.Erre tökéletesen megfelelt a Paramore-The Only Exception száma.Aztán visszaültem a helyemre és bekapcsoltam a gépemet .Közben énekeltem.Ez tényleg megnyugtatot.Megnéztem az e-mail-jeimet.Bella-tól jött egy újabb.
Szia Isy!
Edward mindent elmondott és az új terveteket is!Már alig várom ,hogy este legyen!El sem hiszem ,hogy végre találkozhatunk!Imádlak!
Puszi:Bella
2010.03.09.-03:25
-Edward nekem miért nem mondtátok,hogy Bella már tudja,hogy ma nálunk fogja tölteni az estét?-kérdeztem.
-Ne engem hibáztass ! –mondta Edward mosolyogva.Közben anyám megjött és bepakolt a kocsiba.Azt hittem nem bírom ki!Pedig minden praktikát megcsináltam,amit a családom tanácsolt,de olyan kaparó érzés támadt ismét a torkomban.
-Héj!Isy!Nyugi!Bírd ki!Nagyon ügyesen csinálod!-mondta Jasper ,miközben ismét átkarolt.Én pedig fejemet a vállára hajtottam,szememt pedig becsuktam.Aztán a Merci motorja beindult és indultunk a következő boltba.A szám után a másik nagy kedvencem jött ,amit még én írtam Alice-nek a szülinapjára.A Butterfly fly away!Ezt énkeltem.És kezdtem ellazulni!Anyu itt is gyorsan bevásárolt és elmentünk a Tesco-ba!Ahányszor ki és beszállt Esme,annyiszor megfeszültek az izmaim .Ez nem jót jelentett.De sikerült mindig ellazulnom.Ez a vásárlás sokkal hosszabbnak tűnt.Azt hitem soha nem lesz vége.Miután bevásároltunk Vancover-ben ,utána Seattle-be mentünk a Deichmann-ba és a Misso-ba.Az úton már lélegeztem és megéreztem a csokit.
-Anyu,vettél csokit?-kérdeztem izgatottan.
-Igen!-mondta anyám boldogan.
-Hol van?-kérdeztem és feltédeltem az ülésre és elkezdtem keresni a csomagok között.Sokáig nem kellett keresnem,mert a vámpírszaglásom ebben nagyban segített. Elégedetten visszaültem és el kezdtem mohón enni.
-Ti nem kértek?-kérdeztem miközben egy kockát a számba tettem.Isteni!Anyu pont a kedvencemet vette! Boci-Aero-t!Imádom!Még így vámpírként is!
- No, hai comprato il cioccolato-mondta anyám spanyolul,ami annyit jelent :Nem,azt a csokit neked vettem!
- Gracie,Mamma!-mondtam spanyolul nevetve.Ez azt jelentette:Köszi,anyu!Az egészet befaltam.De szép lassan.Így még akkor is maradt belőle,amikor már hazaindultunk.Egy csomó mindent vett Esme.Hála isten megérkeztünk.Anyu egyből beállt a garázsba.Tulajdonképpen két óra volt a vásárlás!09:00-11:00 ig!Megkönnyebülten száltam ki a kocsiból!Most már lélegeztem!Tök büszke voltam magamra!És nem csak én !
-Ügyi vagy!-mondta Alice és jó szorosan átölelt.
-Köszi!De annyira nem vagyok ügyes,mert nagyon éhes vagyok!-mondtam nevetve.Ezen jót nevettünk.Segítettem bepakolni a bátyáimnak.Nálunk mindig a fiúk dolga volt bepakolni!Ez egy alap törvény volt!Miután bepakoltunk a kocsiból,előkészítettük az alapanyagokat a vacsira!Aztán elmentem átöltözni!Most egy márvány csőfarmert és egy hosszú ujjú szürke pólót vettem fel!Aztán leültem tanulni!Majd egy fél órával később látogatóm jött.
-Heló-beló!Nem zavarlak?-kérdezte Emmett.
-Emmett!Nem !Épp most fejeztem be a tanulást!-mondtam és elpakoltam a cuccaimat.
-Nincs kedved vadászni?-kérdezte mosolyogva.
-Most viccelsz?Hát persze ,hogy van!-mondtam és már fel is húztam a szürke lapos sarkú bokacsizmámat .
- Kint hűvös van nem akarod ezt fel venni ?- mondta bátyám felmutatta a márványszínű mellényemet.Elvettem kezéből és felhúztam,majd megnéztem magam a tükörbe és már le is mentünk.
-Na ki jön még?-kérdeztem bátyámtól,aki utánam jött.
-Én,Te,Rosie baby,Alice és Jasper.-mondta ,közben leértünk a nappaliba,ahol már mindenki csak ránk várt.
-Nem baj ha én nem megyek!-kérdezte Edward.
-Dehogyis!Neked már egyébként is van programod !-mondtam mosolyogva.
-Tényleg?-kérdezte gyanúsan.Felsóhajottam.
-Bella!-mondtam.
-Óh!Ez milyen igaz Miss Hale!-mondta tárgyilagosan.Ezen egy jót nevettünk.
-Indulthatunk?-kérdeztem izgatottan.Aztán elindultunk.Én mentem legelöl.Néhány méter lemaradással mögöttem.Körülbelül egy fél órát biztos futottunk.Pedig ilyen időben ,előszoktak bújni.Főleg a macik ,a téli álmukból.Hirtelen maciszagot éreztem.Felmorogtam és futottam tovább,gyorsabban.Hamar megláttam,de még megvártam testvéreimet ,akik a tempómat nem bírták.
-Szép hugi!-súgta oda Emmett miközben lelapultunk a fűbe.Mindegyikőnk árbósszemekkel figyelte a zsákmányt.Én akartam megölni,de a legutóbbi vadászatomkor elszabadult a pokol,úgy hogy most nem akartam kísérteni az Ördögöt!Ygy kedvenc bátyámra hagytam a hatástalanítást.
-Tied!-mondtam Emmettnek,aki szélesmosolyra húzta száját és a maci után ment,aki menekülőre vette a dolgát,mikor meghalotta a hangom.
-Ez szép volt!-mondta Jasper,nekem.Aztán mi is Emmették után mentünk.Emmett már le is terítette a grizzlyt!Aztán elkezdtünk kajolni.Jobban mondva megint én,meg egy kicsit Jasper.Mikor befejeztem elégedetten felálltam és nyújtozkodtam egy jót.
-Hm…Ez mennyei volt!-mondtam mosolyogva.
-Véres lett a pulcsid!-mondta Rose.
-Francba!-mondtam mérgesen miközben a vér foltot néztem ami a pólómon egy nagy foltban volt.
-Mindig összekenem!.mondtam durcisan.
-Majd veszünk másikat!-mondta Rose .
-Menjünk haza!Vendégeink érkeznek egy óra múlva!-mondta Alice.Újabb látomása volt.
-Nocsak?Kik?-kérdeztem.
-A korcsok.-mondta Alice gúnyolódva.Hát ettől egy kicsit szomorúbb lettem.Nem akartam vele újra találkozni!
-Ő is?-kérdeztem nővéremtől.Alice bólintott.Hát ez nagyszerű!
-Na menjünk haza!Emmett ,Jasper egy verseny?-kérdeztem és már futásba is „kapcsoltam”!Természetesen én nyertem.Pedig még nem is mentem max sebességel!Hamar megérkeztünk!A házban friss bacon és uborka illat volt.Felmentem a konyhába ,hogy megnézzem mi folyik és csak ekkor vettem észre Bella-t és Edward-ot ,amint a konyhában főznek Esme-vel és Carlisle-al.Lebénultam Bella látványától.Gyorsan beszívtam a levegőt és nem vettem több levegőt.Nem voltam ugyan éhes,de a csábítás ,hogy ráugorjak Bella-ra nagyon nagy volt.Közben a testvéreim is megérkezetek.
-Szia Isy!-mondta Edward átkarolva Bella-t.Fellélegeztem és elengdtem magam.Becsuktam a szemem és a Bella-val töltött közös pillanatokra gondoltam.Ez megnyugtatott és ellazított.Kinyitottam a szemem.
-Szia Bella!-mondtam mosolyogva és elindultam Bella irányába,bár EDward nem akarta elengedni szererlmét ,de én kihúztam védelmező karjaiból és megöleltem.
-Szia Isy!-mondta Bella boldogan.
-Annyira hiányoztál!-mondtam .
-Hé,te is nekem!Isy!A végén még megfolytasz!
-Jajj bocs!Még nem szoktam meg,hogy ilyen nagy erőm van!-mondtam mosolyogva.Bella a pólómat bámulta,ami jelen pillanatban csurom vér volt,bár a vér már megszáradt.
-Huh,tíz másodperc és jövök!-mondtam és egy puszit nyomtam Bella arcára és felviharoztam a gadróbomba!Alice jött utánam.
-Alice,segíts mit vegyek fel?-kérdeztem olyan gyorsan,hogy még a nővérkém is alig értette meg.Elkezdett kutatni a szekrényekben amíg én levetettem a véres cuccaimat és bedobtam őket a sarokba.Aztán Alice meg is találta a tökéletes ruhadarabot egy olyan alkalomra,ahol találkozok Jacob-bal és ahol a családommal vacsorázok.Alice egy aranysárga ujjatlan miniszoknya mellett döntött.Egy bronz színű övet és karperecet valamint fülbevalót vettemfel.A hajamba egy bronz színű csatot tűzött nővérkém és azt a cipőt vettem fel ,amit most vett nekem anyu a Deichmann-ba.Ilyen bronzos színe volt és úgy kb.15 cm magas sarka .Aztán gyorsan lementünk.
-Hűh!Nagyon csinos vagy!-mondta apám.
-Ja!Köszi!-mondtam.
-Mi a baj?-kérdezte Bella.
-A szemem zavar!-mondtam .Bella nem értette,hogy mi a baj a szememmel.
-Bella,a szemem színe zavar,az hogy vérvörös!-mondtam.
-Oh!-mondta Bella.
-Na hol tartotok?-kérdeztem és körbenéztem a konyhában.
-A salit rád hagytuk,mert azt még minidg nem tudom,hogy hogy csináljam meg.-mondta Bella.
-Jobb is ha nem te csinálod,mert ahogy téged ismerlek,tutira elvágod az ujjad!-mondtam.
-Na ez igaz!-mondta Emmett nevetve.Odamentem a pulthoz és elővettem egy vágódeszkát meg egy kést és felszeleteltem az uborkát,a mozzarellát és a főtt sárgarépát.Aztán kisebb darabkákra csipkedtem a baconszeleteket és végül összeforgattam a felszeletelt ,öszzecsipkedett olívaolajas keringősalátával egy hőálló jénaiedényben.Alig két perc leforgása alatt.És nem használtam a vámpírgyorsaságom.
-Hűha!Ezt nevezem!-mondta Bella.
-Itt vannak!-mondtam ,mert meghallottam őket.
-Még hányperc?-kérdezte tőlem Edward.
-3 és fél.-mondtam.
-Miért is jönnek?-kérdezte Bells.
-Tényleg?Ezt én sem tudom!-mondtam.
-Tegnap este Lucyt megtámadta 7 vámpír!-mondta Esme.
-Mi?-kérdeztem és a hangom egy oktávval fejlebb ment.
-De jól van?Ugye?-kérdeztem rémülten.
-Ne aggódj ,jól van!Majd ő mindent elmond,ha már ide értek!-mondta Jasper.Beleszagoltam a levegőbe.
-Mi ez?-kérdeztem fintorogva.
-Ezt hívják kutyaszagnak.-mondta Rosalie nevetve.
-Te jó ég!-mondtam miközben befogtam az orrom.
-Gyertek!Menjünk le!-mondta Carlisle.Épp hogy leültünk mikor megjöttek a farkasok.Én nyitottam ajtót.
-Sziasztok!-mondtam mosolyogva.
-Szia vampiregirl!-mondta Embry.
-Szia Isy!-mondta legédesebb hangján szerelmem.
-Hoztam neked valamit!-mondta miközben egy aranyszínű rózsát nyújtott oda.A virág szárán egy selyemszalag volt.
-Köszönöm!Ez gyönyörű!-mondtam és a virágért nyúltam .A kezeink megérintette a másikét és belebozongtunk.Jacob azért mert a 42C°-os testéhez képest,hideg volt az én 30C°-os bőröm .És én meg ugyanígy csak fordítva.
-Pont ,mint Te.Gyönyörű vagy!
Elvettem tőle a rózsát és megszagoltam.Isteni illata volt.Aztán a rózsáról egyenesen a szemébe néztem.Ő is az enyémbe.Ki tudja meddig állhattunk ott.Csak néztük egymást.
-MMM!-köszörülte meg torkát Carlisle.És mi azonnal észbe kaptunk.Én a lépcsőre ültem ,mert már csak ott volt hely!Hát igen ha egy légtérben vagyunk tizennyolccan.Jacob mellém ült a lépcsőre.Én ettől egy kicsit zavarba is jöttem.Még jó hogy a vámpírok,nem tudnak elpirulni,mert akkor most vörös lett volna a képem,mint a piros paprika!Jacob egyre közelebb és közelebb csúszott hozzám.Egy kis üdvözlőkártyát adott át.Ez állt benne:
Szerelemem!
Nagyon hiányzol!Nagyon szeretlek!Tudom ,hogy Te is!Mindent tudok!Olvass a gondolataimban!
A Te farkasod:
Jacob Black
Az egyik kezét a combomhoz érintette én pedig megfogtam a kezét és olvasni kezdtem a gondolataiban.Tényleg mindent tudott.És megrémített ,hogy még…. így is szeret….szörnyetegként.Nem engedtem el a kezét .A vendégeink felé fordultam.Ép Lucy beszélt.
-Na szóval,épp tegnap este sétálgattam az erdőbe,amikor vámpírszagot éreztem.A ti szagotokat már ismertem ezért inkább nem akartam megvárni a vérszopókat .Olyan furcsa rossz előérzetem volt és amúgy meg többen voltak .Már akkor is tudtam ezt.Futni próbáltam ,de hirtelen hét vámpírral találtam magam szemben .Be voltam kerítve.Az egyik mélyen a szemembe nézett.Fekete szeme volt.
-Akkor éhes volt.-mondta Jasper.
-Biztos.Mindegy.Na és én is belenéztem a szemébe,ő,pedig rámosolygott és én pedig összeestem a fájdalomtól.Aztán minden elsötétült.-fejeztbe Lucy.Míg beszélt egyfolytában engem nézett.Nem tudom,hogy miért.Olyan ilyet képett vágott.
-Isy,mit gondolsz erről?-kérdezte Edward.
-Öhm..Tuti ,hogy újszülöttek voltak,már csak azért is ,mert ha egy kicsit is tapasztaltabbak lettek volna,akkor fel ismerték volna,hogy Lucy egy vérfarkas és akkor nem támadták volna meg.Bár az felettébb furcsa , hogy megtámadták,de mégis életben hagyták.
-Igen.Nekm is ez böki a csőröm .-mondta Jasper.
-Talán még sem annyira újszülöttek!-mondta Esme.
-Igen.Az lehet.Legalábbis más logikus magyarázatot jelen pillanatban keresve sem fogunk találni.-mondtam.
-És Paul,mi történt miután Lucy elvesztette az eszméletét?-kérdeztem Paul-tól.
-Kihűlt a teste.A keze vérzett.A teste remegett.És beszélni sem tudott.
-Miért nem szóltatok nekünk?-kérdezte Carlisle.
-Mert gondoltunk meg van a magatok baja is!-mondta Sam és erősen rámnézett.
-Sam!Ez meg mi volt?-kérdeztem felháborodottan és felálltam a lépcsőről.Jacob megszorította a kezem.
-Ne érts félre!Csak azt mondom ,hogy biztos nehéz lehet újszülött vámpírnak lenni!-mondta bocsánatkérő hangon.
-Hát nem könnyű!Az egyszer biztos!-mondtam egyetértően és ismét leültem a lépcsőre.Jacob úgy fogta meg a kezem,mint a szerelmesek.Én pedig nem ellenkeztem.Jól esett a közelsége.Bár forró bőre égette az én hideg testemet,de ez most nem számított.Olyan régen voltunk már így.
-De visszatérve ..Úgy gondolom,hogy valamiért még sincs összefüggés e között a hét vámpír és a Seattle-i vámpírok között.-mondtam.
-Ezt meg hogy érted?-kérdezte Jasper.
-Úgy,hogy ugye azt feltételezzük,hogy Victoria teremtette meg Seattle-ben ,azokat a vámpírokat. És ő miután megharapta őket elment és nem is foglalkozott velük. Így aztán az újszülöttek összetartóak,noha egymás torkának ugranak is de,még sem oszlanak szét kisebb csoportokra.-mondtam.
-Igen.Mert ahhoz gondolkodniuk és taktikázniuk kell,ami egy vad újszülöttnek nagy nehezére esik.-mondta Jazz.
-Rendben.Míg ki nem derítjük,hogy mi folyik itt ,addig szerintem az a legegyszerűbb megoldás,hogy továbbra is követjük a vámpírokat ,de mostantól senki sem mehet egyedül sehova. Se vámpír,se vérfarkas. Legalább kettő-kettő kísérő muszáj hogy legyen.A biztonság kedvéért!-mondta Carlisle.
-Rendben.Ezt én is így tartom a logikusabbnak.-helyeselt szem.
-Van még valami amiről szeretettek volna beszélni?-kérdezte Embry a családomtól.Mi Jacobbal egymást néztük.A jelenlévők tekintettét éreztem rajtam és Jacobon.Gyorsan elfordítottuk a fejünket és a kezünket is elhúztuk .
-Óh.Hát igen .Ez azt hiszem mind a kettőnknek nagy gondot jelent.-mondta Sam.
-Mi van?-kérdeztük egyszerre Jake-el.Össze is néztünk.És el is mosolyodtunk.
-A válasz:TI!-mondta Bree nevetve. Én csak egy grimaszt vágtam erre . Tulajdonképpen igaza volt. Mélyen a szemébe néztem.
-Hé csak vicceltem!-mondta ijedten.Tetszett ,hogy megrémült.
-Rosalie megtennéd,hogy elpakoltok a konyhában és megterítettek?-kérdezte Jasper.De ez inkább utasítás volt,mint sem kérdés.Én vámpírgyorsan felálltam és megfogtam nővérem kezét.De a szememet nem vettem le Brihanna-ról.Aztán megfordultam és felmentem a lépcsőn.Rosie-val bepakoltuk a koszos edényeket a mosogatóba.Az evőeszközöket elmosogattam.Addig Rose letakarította a pultokat meg az étkezőasztalt.Nem volt kedvem hallgatózni ,ezért felidéztem magamban azt a kevéske időt,amit az előbb egymással töltöttünk.Aztán megterítettem az asztalt.Nem volt nagy ördöngösség ,mert a családból csak ketten ettünk.De inkább csak Bella.Aztán a többiek is feljöttek.Mi már az asztalnál ültünk.Bella-val neki álltunk enni.Én csak egy kis kostólót mertem a tányéromra,de aztán nagyon ízlett,úgy hogy még mertem belőle kétszer.
-Fel nem tudom fogni,hogy ez a sok kaja hova fér ?-mondta Edward nekem,miközben a hasamat bámulta.Te jó ég!Elhíztam.Azonnal letettem az evőeszközöket és behúztam a hasam.
-Tökéletes alakod van!Egy csepp zsír sincs rajtad!Az előbb csak ugrattalak!-mondta Edward nevetve. Látszólag jól szórakozott ,ahogy a családom is. Mérgemben megfogtam egy baconcaffatot és megdobtam vele Edward-ot.Pont a képére. Telibe talált.
-Héj!-mondta felháborodva.
-Mi van ,csak te ugrattathatod a másikat,bátyókám?-kérdeztem szemtelenül.
-Isy!-szólt rám Esme.
-Mióta játszunk az étellel?-kérdezte mérgesen.
-És mióta ugratjuk a másikat azzal,hogy kövér?-kérdeztem viszza.
-Most mind a ketten bocsánatot kértek egymástól!-mondta Jasper.
-Haj!-mondtam.Mindig ez a túlzott béke ,kezd lassan az agyamra menni!
-Sajnálom !-mondtam.
-Ne haragudj Isa!-mondta az én kis bátyám.
-Befejezted Bella?-kérdeztem kedvesen.
-Igen.Be.Köszi.Mennyei volt.-mondta és odanyújtotta a tányérját nekem.
-Nincsmit.Örülök,hogy itt vagy.Ja és szerintem is tök fini volt.-mondtam és beraktam a tányérokat a mosogatógépbe.Az evőeszközöket meg vámpírgyorsan elmostam a mosogatóvízbe.
-Erről jut eszembe!Nem tudtátok miért nézett rám ,olyan furcsán Lucy?-kérdeztem miközben egy –egy pohár Fanta –t öntöttem .
-Talán azért ,mert úgy néztél rá!-mondta Alice.
-Miért hogy néztem rá?-kérdeztem ,miközben odanyújtottam Bella-nak az üdítőjét és én is leültem.
-Körülbelül úgy ,mint Lucy támadói.Olyan ölően és az élénkvörös szemeiddel egy kicsit ijesztőb.-mondta Jasper.
-Hát nem csak kicsit ijesztő!-mondta Bella az asztalt nézve.
-Hé,arról nem tehetek,hogy ilyen ronda szemem van!-mondtam elkeseredetten.
-Nincs ronda szemed!Nagyon szép szemed van!Csak ijesztő!-mondta Rosie mosolyogva.
-Tényleg a házik!A francba el felejtettem elkérni a csajoktól!
-Öhm…Én elkértem neked még suli után.-modta Bella és a táskájában kezdett el kotorni ,majd kihúzott egy csomó könyvet és az asztalra rakta.
-Tessék!Ez mind az!Remélem el tudod olvasni az írásom!-mondta.
-Köszi Bella!Tündér vagy!De nem kéne egy új táska?Van egy csomó!Úgy kb.:35!
-Nem köszi!-mondta elutasítóan.Ezt soha nem értettem Bella-ban.Nem szerette a fényűzést,a drága holmikat!Pedig olyan jó gazdagnak lenni!
-Na akkor én most fel megyek a szobámba leckét írni!-mondtam és egy ugrással a székre áltam ,majd egy újabb ugrással átugrottam az asztalt ,Bella mellett értem földet!Majd egy nagy cuppanós puszit adtam arcára és elvettem az asztalról a könyveket!
-Hú,de jó szagod van!-.mondtam mielőtt még felmentem volna a lépcsőn.Az ágyra ültem és nekiálltam megcsinálni a házikat!Kémiából,németből és matekból volt írásbeli!Szóbeli pedig töriből ,kémiából és németből volt!Ezt is megtanultam!Rövid két óra alatt megcsinálta a házikat!Aztán elmentem fürödni!Már megint átöltöztem!Ezen a napon már harmadszorra!Most egy egyszerű Misso pink plüss szabadidőruhát vettem fel!Aztán megfogtam a kötelező olvasmányom , leültem az ágyamra és olvasni kezdtem !Közben hallottam ahogy Bella és Edward elmennek. 20:00-tól~másnap reggel 05:00-ig olvastam!A végeredmény 1000 oldal lett!Vagyis most már az Eclipse kötetet is kiolvastam.Már elkezdtem az angol nyelvre való lefordítását.Most a Twilight kötet 27.oldalán tartok.Hallottam úgy kb.hajnali háromkor ,hogy Rosalie és Emmett viháncolnak.
